Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Molnár C. Pál (1894–1981): Vasárnap a Dunán, Lupa szigetnél 1959 körül

2009.12.23

Molnár–C. Pál (1894–1981): Vasárnap a Dunán, Lupa szigetnél 1959 körül

vászon, olaj, 71x83 cm,

Jelezve lent jobbra: MCP

 

 

Molnár Contat Pál 1915 őszén kerül be a budapesti Mintarajziskola Rajztanárképzőjébe. Az 1919-es forradalom idején házitanítóként Svájcba utazik ahol megrendezi élete első kiállítását. Az 1921-es évet Párizsban tölti, a Louvre több festményének megrendelésre történő lemásolásával. 1922-ben tér haza, s rá egy évre a Belvedere Szalonban, első hazai önálló gyűjteményes kiállításának keretén belül mutatja be műveit, közöttük több tájképét is.1926-tól szerepel a Képzőművészek Uj Társasága, ismertebb nevén a KUT tárlatain. 1928 és 1931 között ösztöndíjasként Rómában dolgozik. Ez időtől kezdve számos külföldi és hazai tárlaton szerepel mint festőművész valamint fametsző-könyvillusztrátor. Az 1930-as évektől egyre nagyobb gyakorisággal kap egyházi megbízatást falképek és oltárképek elkészítésére. A természet utáni stúdiumok mindinkább háttérbe szorulnak munkásságában. 1944-ben a Fészek Művészeti Klub törli tagjainak sorából. Mellőztetése 1945 után folytatódik, így továbbra is az egyháznak dolgozik. Rehabilitációjára 1955-ben kerül sor, ekkor veszi kezdetét Csók István Galériabeli kiállítás-sorozata.

Az ötvenes években kezd újra tájképeket festeni és kiállítani az országos tárlatokon. Általában 20x30 centiméteres méretben, falemezre készült olajképeken rögzíti hazai és külföldi utazásainak benyomásait, ún. Helyszíni jegyzeteit, melyekből azután többet nagyobb méretű vászon-olaj képen is kidolgoz.

1959-es Csók István Galériabeli önálló tárlatának számos tájképábrázolása között feltűnik Evezősök a Dunán című, tárgyalt képünkkel azonos témájú és kidolgozású, de kisebb méretű variánsa (kat.sz.: 161. Evezősök a Dunán, falemez,olaj, 20x27cm, J.l.j.: MCP).

Vasárnap a Dunán, Lupa szigetnél című alkotásán Molnár–C.Pál nem „vasárnapi festő”-höz illő professzionalizmussal jeleníti meg az örökifjú témát. Nagyvonalú tájábrázolásán a vízpárával telített levegőrétegeken áttetsző formák remek egységbe fonódva olvadnak össze. A képsík alsó kétharmadát kitöltő vízfelület zöld-kék-lila, temérdek apró fényvillanásra bontott, illékony színkavalkádját homogén felületté varázsolja a levegőperspektivikus hatások kiaknázásával. A sokevezős vizi alkalmatosságok piros sávjaiban felcsillanó fehér emberalakok vázlatos foltjaiban Molnár-C. mintha J.A.Whistler, 19.századi angol festő valamely tájképét követné, sommás összefogottságából fel-fel villanó szineinek és fényeinek sziporkázó tüneményét finomítaná lenge színpárlattá. Kevés festői eszközzel a természeti látvány nagyvonalú és érzékletes illúzióját nyújtja Vasárnap a Dunán, Lupa szigetnél c. remekbe készült, hangulatos műalkotásán.

 

Irodalom:

Molnár–C.Pál festőművész újabb műveinek kiállítása. Csók István Galéria, Bp.1959.máj.2–16. Kat.sz.: 161. Evezősök a Dunán, falemez, olaj, 20x27cm, J.l.j.: MCP

Szíj Béla: Molnár–C.Pál Emlékház, Battonya, 1984.

Pogány Ö.Gábor: Molnár–C.Pál. Corvina, Bp.1988.

A Boldog Művész Képeskönyve. Molnár–C.Pál 1894–1981. Szerk.Csillag Pálné Éva. Kossuth Kiadó, Bp.1997.